Váradiné Naszályi Márta, a Párbeszéd – ZÖLDEK elnökségi tagja, az I. kerület polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a közműveket szabadon át lehet vezetni akár a fák gyökérzetén is, miközben fát ültetni csak a megfelelő védőtávolságban lehet a közművektől.
Hangsúlyozta, hogy azt az értéket, amit például egy 50 éves fa képvisel, nem lehet egyik pillanatról a másikra pótolni, s ez az érték alapvetően határozza meg egy város élhetőségét, a lakók egészségét.
Hozzátette: az elmúlt évtizedekben a városi zöldfelületekre kevesebb figyelem jutott, mint a közműhálózat fejlesztésére, így például Budapesten egy főre csak fele annyi zöldfelület jut, mint kellene a nemzetközi ajánlások alapján.
A politikus elmondta azt is, hogy a kerettörvény segítené az önkormányzatokat abban is, hogy a beruházásoknál érvényesíteni tudják érdekeiket a zöldfelületek védelmére. Ugyanakkor a jogszabály normatív támogatáshoz juttatná az önkormányzatokat a zöldfelületeik fenntartására fűzte hozzá a polgármester.
Temesvári Szilvia, a Párbeszéd – ZÖLDEK elnökségi tagja, Terézváros alpolgármestere a sajtótájékoztatón felidézte: az Alkotmánybíróság határozatban ismerte el, hogy az egészséges környezethez való jog alkotmányos jog, amelyet a városokban, mint például Budapesten a zöldfelületek biztosíthatnak.
Ezt az alkotmánybírósági határozatot azonban semmilyen törvény nem támasztja alá, ami azért probléma, mert például a terézvárosi önkormányzatnak nincsen jogköre a szándékos természetkárosítás, természetrongálás esetén – jelezte.
“Mi azt gondoljuk, hogy (…) ez egy nagyon-nagyon rossz gyakorlat és ennek megálljt kell mondani és el kell érni valahogy, például a hatósági jogkörrel, hogy ezt az elkövetők ne tehessék meg büntetlenül” – fogalmazott Temesvári Szilvia.
Budapest, 2023. augusztus 5., szombat (MTI)