Gumiparagrafus-erdővel biztosítana szabad kezet a kormányközeli beruházóknak a kormány a Balatonnál

2023.10.17.

Magyarországon kívül Európa egyetlen országában sem történhetne meg, hogy anélkül változtatnának az egyik legjelentősebb környezethasználó ágazat szabályozásán, hogy érdemben, mélységében vizsgálnák a változtatások várható környezeti hatásait.

Dr. Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK EP-listavezetője Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy „A magyar építészetről szóló törvény” című, kormány által közzétett törvénytervezethez mellékelt hatásvizsgálati lap semmit nem ír a várható környezeti hatásokról (azon kívül, hogy vannak).

A balatoni főépítész a tervezet szerint a miniszter beosztottja és az állami főépítész alárendeltje lesz – ebben a konstrukcióban, bármiféle szakmai függetlenségi garancia nélkül ez csak egy újabb, közpénzből fizetett bürokratikus pozíció.

Koncepcionálisan is helytelen a balatoni vízpart beépítésének, illetve a parthasználatnak a szabályozását a Balaton-törvényen kívül, egy másik jogszabályban módosítani, a Balaton-törvényt kellene a fenntarthatósági szempontoknak prioritást adva újraírni.

Az önkormányzati elővásárlási jog nem megfelelő eszköz a tópart megközelíthetőségének biztosítására, mivel még a tehetősebb önkormányzatoknak sincsenek erre forrásai. Ugyanez a probléma azzal, hogy közcélú kisajátítás vagy a területhasználat közcélú korlátozása esetén az önkormányzat a teherviselő fél – nincs erre a célra önkormányzati forrás.

A Balaton vízparti területein (jogszabályi kategória) „új beépítésre szánt terület kijelölése (…) kizárólag a telek rendezettségének kialakítása érdekében és csak akkor lehetséges, ha az nem sért környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdeket” – ilyen a valóságban nincs, a tópart teljes egészében Natura 2000 terület, nincs olyan pontja, ahol az új beépítés nem sért természetvédelmi érdeket. Ezt a passzust törölni kell a tervezetből.

Jávor Benedek szerint érthetetlen, miért engedélyez (miért nem tilt) a javaslat vízparti területen új kikötőépítést, épületáthelyezést, illetve kikötőépítés esetén 20%-os beépíthetőséget. Stratégiai környezeti vizsgálattal kellene előzőleg felmérni, mennyi hajót bír el a tó fenntartható módon, és ehhez mekkora kikötői kapacitás szükséges.

A part szabad megközelíthetőségére kizárólag szándékosan bonyolult megfogalmazású gumiszabályok vonatkoznak. Nincs szó a tervezetben a már elfoglalt partrészek szabaddá tételéről, a tó körüljárhatóságának javításáról. Sok évtizedes tapasztalat, hogy az ilyen nem egyértelmű, nem kellően konkrét kötelezettségeket tartalmazó szabályozás a gyakorlatban a tó megközelíthetőségének további csökkenéséhez vezet.

Egyértelműen ki kell zárni, hogy vízparti területen hotel épülhessen (e tekintetben nem egyértelmű a szöveg).

„Az I-III. osztályú nádasban, illetve annak legalább 2 méteres vonzáskörzetében, vagy védett természeti területen található nádasban, illetve annak legalább 2 méteres vonzáskörzetében…” Itt a 2 méter nem elég, a nádnak ennél sokkal hosszabb a gyökere, legalább 10 méteres védőtávolságra lenne szükség.

Kövess minket: