Hiába mélyül a gazdasági válság, nincs egy megnyugtató válasza sem a pénzügyminiszternek a sorjázó kérdésekre. A Vállalkozásfejlesztési bizottság mai ülésén éves beszámolóját megtartó Varga Mihály az ellenzéki képviselőknek adott válaszaival csúnyán leszerepelt.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, utalva a kormány első hullámos, kudarcos gazdasági válságkezelésének következményeire – a régióban rekordméretű gazdasági visszaesésre és a negatív csúcsokat döntögető bizalmi indexekre –, elsőként azt szerette volna megtudni, bevezetik-e a válságkezelő alapjövedelmet, vagy várható-e végre bármilyen hasonlóan komoly, jövedelempótló intézkedés a kormánytól. Varga miniszter – törvényi kötelezettségét megszegve – egyszerűen figyelmen kívül hagyta a kérdést, miközben a magyar választók 73%-a támogatja az alapjövedelem bevezetését.
A katás vállalkozók elleni lex Parragh, a büntetőadó bevezetése helyett Tordai Bence a pozitív ösztönzők hasznosságára és a szakmai szervezetek által megfogalmazott konstruktív kritikákra hívta fel a miniszter figyelmét, felszólítva a kormányt a lex Parragh visszavonására. Varga Mihály ismét adóelkerülőnek bélyegezte a katás vállalkozók jelentős részét, indokoltnak nevezte a sokat vitatott lépést, és semmilyen korrekcióra nem mutatkozott nyitottnak.
Tordai felelevenítette az Állami Számvevőszék elnökének szeptember végi válságkezelő javaslatát, a 9%-os szja bevezetését, kiegészítve a Párbeszéd részéről azzal, hogy ezt csak a mediánbér alatt kereső dolgozók (a munkavállalók kevesebbet kereső fele) esetében érdemes megtenni. Varga ez esetben sem tett ígéretet a korábban általa is hangoztatott javaslat megvalósítására – sőt, annyira kellemetlen lehet neki a téma, hogy inkább nagy ívben elkerülte a válaszadást.
Végezetül Tordai Bence a jegybank 50 pontos javaslatcsomagjából az ellenzéki támogatásra is számot tartó pontokkal kapcsolatban kérte a miniszter állásfoglalását. Ezek a következők:
• „a kiszállított és elviteles ételek áfakulcsa is csökkenjen 5 százalékra”,
• „rendkívüli táppénz (…) a gyermekes munkavállalóknak”,
• „magasabb álláskeresési járadék a gyermeket nevelő munkanélkülieknek”,
• „alapvető élelmiszerek vásárlásának támogatása SZÉP-kártyán keresztül nagycsaládosok és nyugdíjasok számára”,
• „otthoni munkavégzés támogatása”,
• „távmunka biztosítása a gyermekes munkavállaló igénylése esetén”,
• „Államilag támogatott koronavírus-tesztelések bővítése, különösen az egészségügyben és az oktatásban. A magánegészségügyben elvégzett PCR-tesztek állami ártámogatása elsősorban a gyanús esetek kiszűrését segítheti elő. Javasoljuk az oktatásban és egészségügyben dolgozók rendszeres tesztelését.”
Varga Mihály itt sem ígért többet, mint hogy „minden javaslatot meg fogunk fontolni”.
Úgy tűnik, a koronavírus még sokáig velünk marad; a gazdasági válságból való kilábalást a kincstári optimizmust mutató pénzügyminiszter is három évre teszi. A mély és elhúzódó válságra ugyanakkor a Fidesz-kormánynak nincsenek érdemi válaszai – mert a kormányközeli, járadékvadász nagytőkések állami milliárdokkal való megajándékozása nem tekinthető válságkezelő programnak.
Egyre több szakértő és ellenzéki párt ismeri fel: keresleti oldali gazdaságélénkítésre van szükség; az emberek, családok, háztartások jövedelembiztonságának megteremtésére, az alacsony jövedelműek bevételeinek emelésére, vagyis: az alapjövedelem bevezetésére.
Budapest, 2020. október 27.
Párbeszéd Sajtó
(Fotó: MTI / Illyés Tibor)