A harmadával drágult az atomerőművek építési költsége a tíz évvel ezelőtti fukusimai atomkatasztrófa hatására, a nukleáris energiatermelés részaránya pedig azóta megállíthatatlanul csökken. A világ levonta a megfelelő következtetést, az Orbán-kormány viszont nem tanul mások hibájából, és mindent föltett a paksi bővítésre.
2011. március 11-én robbant fel a fukusimai atomerőmű, miután egy tenger alatti földrengés nyomán jelentkező szökőár végigszáguldott a létesítmény területén. Az azóta megszületett bírósági ítéletek szerint a balesetet tervezési hibák, emberi mulasztások és téves üzemeltetői döntések okozták. A károkat a tervezett paksi bővítés árának tizenötszörösére becsülik, de a számla évről évre nő, a kárelhárítással pedig még évtizedekig küzdeni fognak.
A fejlett országok az egyetlen lehetséges következtetést vonták le a balesetből: a biztonsági szabványok szigorúbbá váltak, az atomenergia költsége a harmadával nőtt, a technológia elveszítette a versenyképességét. Magántőkéből, állami támogatás nélkül már sehol a világon nem épülnek atomerőművek, egyre több ország dönt a meglévő létesítmények leállításáról, illetve a nukleáris energiatermelésből történő kivonulásról.
Magyarországon, ahol a paksi atomerőmű orosz részvételű és orosz érdekű bővítése eleve nem gazdasági, hanem politikai projekt volt, az Orbán-kormány egyelőre nem hajlandó tanulni mások keserű tapasztalataiból. A valóság azonban itt is erősebb a politikai akaratnál: a paksi bővítés évek óta egy helyben topog, az engedélyezés késik, mert az orosz tervek nem kompatibilisek az európai biztonsági előírásokkal. Közben Orbánék klímaügyben minden tétjüket egy olyan atomerőmű felépítésére tették fel, amelynek az eddigi összes prototípusánál súlyos műszaki hiányosságok mutatkoznak, és amely Finnországban – a másik EU-tagállamban, ahol bepróbálkoztak vele – szintén fennakadt a nukleáris hatóság szakmai szűrőjén.
A Párbeszéd szerint a kormánynak nem az idejétmúlt és kockázatos nukleáris technológia életben tartásán, az orosz atomipar kisegítésén kellene dolgoznia, hanem azon, hogy Magyarországnak a megújulók térnyerése révén minél több saját, tiszta energiaforrása legyen. Fukusima tanulságát még most sem késő levonni: az atom nem a jövő, hanem az a múlt, amelyet nem szabad megismételni.
Kocsis-Cake Olivio,
a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese
(Fotó: Reuters)