Európai bírósághoz fordul az MSZP-Párbeszéd a rabszolgatörvény miatt

2019.04.09.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul jogorvoslatért az MSZP-Párbeszéd, miután az Alkotmánybíróság (AB) érvényesnek találta a december 12-ei parlamenti törvénymódosításokat.   Az Ab épülete előtt tartott keddi sajtótájékoztatón az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, hogy „a fideszes pártkatonákkal feltöltött” Alkotmánybíróság megint a magyar emberekkel, a magyar munkavállalókkal szemben döntött, csak a kormányt szolgálja […]

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul jogorvoslatért az MSZP-Párbeszéd, miután az Alkotmánybíróság (AB) érvényesnek találta a december 12-ei parlamenti törvénymódosításokat.

 

Az Ab épülete előtt tartott keddi sajtótájékoztatón az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, hogy „a fideszes pártkatonákkal feltöltött” Alkotmánybíróság megint a magyar emberekkel, a magyar munkavállalókkal szemben döntött, csak a kormányt szolgálja ki.

Az ellenzéki képviselő azt kérte, hogy a szavazók az EP-választáson vegyék figyelembe, kik azok, akik valóban a magyar munkaerőt képviselik. A Fidesz-KDNP képviselői csak magukért képesek kiállni, az emberekért nem – tette hozzá.

 

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője tanulságosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság egy nappal azután hozta meg döntését, hogy az Európai Bizottság bejelentette, vizsgálni fogja a rabszolgatörvényt. Az Ab döntése ráadásul „gyáva megoldás”, mert kettéválasztották az ellenzék beadványát és csak a decemberi szavazásközjogi érvényességét vitató részről hoztak döntést, a tartalmi kritikákat egyáltalán nem vitatták – fogalmazott. Mint mondta, már csak az európai intézményekben bíznak, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

Ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az AB-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a munka törvénykönyve és a a közigazgatási bíróságokról szóló törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek. Az indítványban arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, továbbá a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.

Az AB elutasító döntésének indoklásában kiemelte: az Országgyűlés sok évszázados intézménye történeti alkotmányunk egyik legfontosabb vívmánya, törvényes és alkotmányos működése a jogállamiság és az alkotmányos hatalomgyakorlás egyik kulcsa.

 

(24.hu)

Kövess minket: