Dr. Jávor Benedek: Továbbra is alaptörvény-ellenes a büntetlen szennyezést lehetővé tevő jogszabály

2023.09.27.

A környezetszennyezés büntetlenségét lehetővé tevő három nappal ezelőtti kormányrendelet kapcsán a Párbeszéd – Zöldek elsőként fejezte ki tiltakozását, a botrányos jogszabály a későbbiekben széleskörű ellenállást váltott ki, és általánosan az az értelmezés vált elfogadottá, hogy a rendeletet a sorozatos szennyezéseken kapott akkumulátorgyárak kisegítésére alkotta kormányzat.

Ennek nyomán tegnap az Energiaügyi Minisztérium közleményben tudatta, hogy szándékaik szerint a szabályozás nem az akkumulátoripart, hanem csupán a kohászati üzemeket célozza, és a vonatkozó kiegészítés a jövő héten meg fog jelenni a Magyar Közlönyben.

Dr. Jávor Benedek Facebook-posztjában vázolta fel, hogy a Párbeszéd – Zöldek szerint két eset lehetséges.

1. A Minisztérium nem állít igazat, a rendelet az eredeti szándék szerint sokkal szélesebb körre, így az akkumulátorgyárakra is vonatkozott volna, de a kibontakozó tiltakozás hatására úgy döntöttek, hogy kihátrálnak a javaslatból. Kármentésként ezt a, reményeik szerint kevesebb presztízsveszteséggel járó megoldást találták ki, hogy radikálisan leszűkítik az érintettek körét – úgy semmisítik meg gyakorlatilag a jogszabályt, hogy mégse kelljen visszavonni azt.

2. A jogalkotó eredeti szándéka valóban a kohászati üzemek mentesítése volt. Ebben az esetben arra kell következtetnünk, hogy a magyar államigazgatás oly mértékben szétesett, hogy egy egyszerű, néhány bekezdéses kormányrendelet megfelelő megfogalmazása is meghaladja a képességeit, és ténylegesen olyan jogszabályt alkotott a kormány, amibe éppen csak azt felejtette el beleírni, hogy az kire vonatkozik. Az azonban, ha a javaslat valóban csak a kohászati üzemekre vonatkozik, nem válaszolja meg, csupán megsokszorozza a felmerülő kérdéseket. Miért éppen a kohászati üzemek szennyezhetnének büntetlenül? Mi a célja ezzel a kormánynak – helyesebben fogalmazva, KI a célja a rendeletnek? Magyarországon nincs jelentős számú kohászati üzem, ezek valamelyike lehet a jogalkotás kedvezményezettje. A nyáron indiai tulajdonba került Dunaferr? Amely esetében felmerülhet, hogy az indiai Liberty Steel csupán egy átmeneti tulajdonos, és a végén majd valamelyik kormányközeli oligarchánál landol az üzem, csak előtte megszabadították egy csomó koloncként hurcolt ingatlantól és kötelezettségtől, a lecsupaszított cég előtt pedig a végcélnak tekintett tulajdonosváltás előtt a szabályozási terepet is megtisztítják? Vagy az Ózdi Acélművek, amelyben 2019-ben vásárolt 20% tulajdonrészt az állam – márpedig ami Magyarországon az államé, az bármikor lehet Mészáros Lőrincé is? Választ ezekre a kérdésekre alighanem csak akkor kapunk, amikor az első, a 432/2023-as kormányrendelet szerinti mentesítések és környezetvédelmi hatósági szerződések megköttetnek majd.

A Párbeszéd – Zöldek szerint azonban bármi is a valós magyarázat, a felmerülő alapjogi konfliktus mindenképpen fennáll. Álláspontunk szerint a környezetvédelem már meglevő szintjének az Alaptörvénnyel ellentétes csökkentése akkor is bekövetkezik, ha az érintettek köre szűkebb, és az csak a kohászati üzemekre vonatkozik. Ezért a kormányrendelet ügyében mindenképpen az Alkotmánybírósághoz fordulunk – mire ott döntés születik, talán az is kiderül, hogy pontosan kit is kellett mentesíteni a környezetvédelmi bírságok alól.

Fotó: Az Ózdi Acélművek (forrás: Népszava)

Kövess minket: