Láthatóan meghökkentek az ázsiai akkumulátorgyárak a bátonyterenyei bontóüzemre kiszabott, a tevékenység felfüggesztését előíró szankciótól, és a nemtetszésüket a kormánnyal is tudatták. Minden bizonnyal ennek következménye, hogy a kormány most kompenzál, és rendeleti úton előre mentesíti az akkumulátorüzemeket az általuk okozott környezet- és egészségkárosítás következményeitől. Ilyen lehetőséget sem a magyar, sem az európai jog nem ismer: amit a kormány csinál, az nemcsak a nemzeti érdekekkel ellentétes, de illegális is. Rendeletben nem lehet törvényi rendelkezéseket (például a környezetvédelmi törvényt) felülírni, ezt egy elsőéves joghallgatónak is tudnia kellene. Az Alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy a környezet- és természetvédelem jogszabályban rögzített szintjét utólag nem lehet törvényesen csökkenteni, vagyis a gyártóknak kiskaput biztosító kormányrendeletek a visszalépés tilalmába ütköznek. Az Alkotmánybíróság korábban azt is határozatba foglalta, hogy az egészséges környezethez való alapjog legfontosabb intézményes garanciáját a környezetvédelmi hatóságok független működése és csorbítatlan hatásköre jelenti, e hatáskörök rendeleti csorbítása tehát alkotmányos jogot sért.
A Párbeszéd – ZÖLDEK az Alkotmánybírósághoz fordul, és kéri az alkotmányellenes rendelkezések megsemmisítését. Egyetlen kínai vagy dél-korai akkumulátorüzem profitja sem lehet olyan fontos, mint a közegészség és az ország környezeti értékeinek védelme.