Bár a Bizottság nem nevesíti a konkrét ügyeket, két majdnem biztos tippünk lehet, mi verte ki a biztosítékot Brüsszelben. Az egyik Mészáros Lőrinc autópálya-koncessziója, a másik a MOL-ra kiírt, és általa meg is nyert hulladékkoncesszió – írta Jávor Benedek.
Az első sima autópálya-lopási ügy, az állami tulajdon hasznainak szemérmetlen átjátszása Orbán Vi…izé, Mészáros Lőrinc kezébe. Normális országban nem kötelezettségszegési, hanem bírósági eljárást hozna magával, meg persze a kormány azonnali bukását, de hol van ma már Magyarország egy normális országtól.
A második rafináltabb ügy, és érdemes a koncessziós eljárásnál jóval korábbra visszatekinteni. A Fidesz 2010-es hatalomra jutását követően első intézkedéseinek egyike volt a hulladékgazdálkodási rendszer fenekestül való felforgatása. Az érintettekkel, a területen dolgozó gazdasági szereplőkkel való érdemi konzultáció nélkül, szembemenve a szakértők és az ellenzék, mindenekelőtt általunk, zöldek által megfogalmazott kritikai észrevételeivel. Felhívtuk a figyelmet, hogy az újonnan létrehozott államosított rendszer működésképtelen, nem fogja tudni az elemi elvárásokat sem teljesíteni, nemhogy megfelelni az uniós körforgásos gazdaság szabályozásból fakadó kötelezettségeknek. A rendszer persze valóban nem működött, a települési hulladékgazdálkodás sok helyen az összeomlás szélére került, a Katasztrófavédelmet kellett kirendelni a feladatok ellátására. Az uniós célok természetesen szintén nem teljesültek, a Bizottság idén nyári jelentése szerint Magyarország nagyon messze van attól, hogy akár a települési, akár a csomagolási hulladékok területén teljesítse a 2025-ös célértékeket, nem beszélve olyan mesebeli elképzelésekről, mint a biológiailag lebomló hulladékok házhoz menő szelektív gyűjtését illető EU-s kötelezettség teljesítése – idén decemberig.
Miután a kormány belátta, hogy képtelen kezelni az általa létrehozott katasztrófahelyzetet, a romok kiszervezése mellett döntött. Ahhoz azonban, hogy bárkinek kedve legyen átvenni a kormány által hátrahagyott, a célok teljesítésére képtelen, alig működő roncsokat, valahogyan vonzóvá kellett tenni számára a feladatot. Ennek érdekében a kormány nagyon problematikus koncessziós feltételeket alakított ki. A koncesszor MOHU számára rendkívül előnyös helyzetet teremtett, ahol a jelenlegi piaci szereplőkkel szemben több szinten is bebetonozta a MOL (illetve a MOHU) előnyös helyzetét, és túlkompenzálta a koncesszort, legyen szó a meglévő kapacitások igénybevételéről, a hulladékok megszerzéséről vagy az árak alakításáról.
A koncesszió kapcsán több panasz is érkezett a Bizottsághoz, amelyek a döntés uniós joggal való konfliktusait vetik fel. A mostani kötelezettségszegési eljárás arra utal, hogy az azokban foglalt jogi problémákat a Bizottság legalább részben megalapozottnak tartja. Márpedig ha a vészmegoldásként alkalmazott koncesszióba adást az EU jogellenesnek találja, akkor annak feltételeit módosítani kell. Bár nagy valószínűséggel a teljes koncesszió újbóli kiírására nem kötelezi majd a Bizottság a kormányt, ha a feltételek a MOL számára hátrányosan módosulnak, akkor az egész koncesszió teherré, és nem lehetőséggé válik a cég számára, amely megfontolhatja, hogy az új feltételek mellett, akár egy jelentős veszteség lenyelését kockáztatva, vállalja-e a koncessziós szerződésben foglalt feladatok ellátását. Akárhogy dönt, annak súlyos következményei lehetnek: ha visszalép a koncessziótól, akkor az egész hazai hulladékgazdálkodás kerül veszélybe. Ha súlyosan veszteségesbe fordul a tevékenység, az a cég egészének stabilitását, piaci értékét veszélyeztetheti. Ha a működés érdekében a kormánynak kell pénzügyileg kompenzálnia a céget, az a költségvetésre nehezedik súlyos teherként, amelyet a hasonlóan elhibázott rezsicsökkentési politika már most is húz le a víz alá. A kormány tízéves pusztítása a hulladék területén beérett, és meghozhatja mérgezett gyümölcseit.
A Párbeszéd – ZÖLDEK tíz éven keresztül folyamatosan felhívta a figyelmet az elhibázott kormányzati hulladékpolitika katasztrofális következményeire. Az új helyzetben a Párbeszéd – ZÖLDEK országgyűlési határozati javaslatot nyújt be egy, a hulladékgazdálkodás területén előállt katasztrófahelyzet kezelésére hivatott, a kormány, a MOL, az érintett cégek, az ellenzéki pártok, valamint a civilek képviselői és független szakemberek részvételével működő „Körforgásos gazdaság válságkezelő testület” létrehozására, amely kidolgozza és a kormány elé terjeszti az elmúlt másfél évtized ámokfutásának következményeit felszámolni képes cselekvési tervre vonatkozó javaslatát.