Az Európai Bizottság a Zöld Megállapodás (Green Deal) csomag részeként a Szociális Klímaalap formájában pénzügyi eszközt is létrehozott a zöld átállás társadalmi hatásainak kompenzációja céljából. E keretből Magyarország közel 1100 milliárd forintot kaphat az energia- és mobilitási szegénység csökkentésére, kulcskérdés azonban, hogy a rendelkezésre álló európai és nemzeti forrásokat hogyan, milyen mechanizmusokon keresztül használjuk fel. A Megújuló Magyarországért Alapítvány honlapján publikált tanulmány e javaslatcsomagot mutatja be részletesen.
A Szociális Klímaalap hazai forrásokkal kiegészített keretének felhasználása a szerzők, Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője és Kis Miklós újságíró, tanácsadó, elemző szerint valóban hozzá kell, hogy járuljon az átállás terheinek méltányosabb elosztásához a társadalomban. Hiszen a Szociális Klímaalap célja mindazok segítése, akiket különösen érint az energia- és közlekedési szegénység.
Magyarország a 65 milliárd eurónyi uniós forrásból több mint 2,8 milliárd eurónyira tarthat igényt – ez 385,5 forintos árfolyammal számolva (ezzel az árfolyammal tervezték az idei költségvetést) 1085,6 milliárd forint, amelyet 2026 és 2032 között lehet elkölteni.
Bár az alap működése 2026-ban indul, a társadalmi vitának mielőbb el kellene kezdődnie, mivel az eddigi tapasztalatok alapján a kormány a zöldnek szánt szakpolitikai intézkedésekkel tovább növeli a társadalmi különbségeket, a felső középosztályt kedvezményezi, szociális és környezeti szempontból egyaránt megkérdőjelezhető vagy alacsony hatékonyságú programokat valósít meg. Tartani lehet attól, hogy a kormányzat az energiaszegénység csökkentése helyett – megtalálva a kiskapukat – inkább elektromosautó-vásárlási programokat biztosít majd az alap forrásaiból a jobb anyagi helyzetben lévőknek, hiszen az alap pénzei a közlekedés elektrifikációjára is fordíthatók.
Jávor Benedek és Kis Miklós úgy véli: mindenképpen el kellene kerülni, hogy a Szociális Klímaalap pénzeit a jelenlegi politikai rendszer szokásos kedvezményezettjei kapják. Ezért kidolgoztak egy, a Szociális Klímaalap pénzeinek elköltésére vonatkozó javaslatcsomagot, amelynek fő elemei az épületfelújítás és -korszerűsítés; a szilárd tüzelőanyagot használó, energiaszegény, elavult és/vagy balesetveszélyes fűtésrendszerű háztartások fűtés-korszerűsítésének támogatása; Iskolabusz-program, valamint a Zöld Jövedelem.
Jávor Benedek és Kis Miklós javaslatai azon szándék jegyében születtek, hogy az uniós pénzek végre eljussanak azokhoz, akiknek szánták, akiknek valóban szükségük van a támogatásra – és ennek a pénznek egy részét akár egyenesen a zsebükbe kaphassák meg, a Szociális Klímaalap ugyanis lehetőséget nyújt a közvetlen jövedelemtámogatásra is. A pénz másik részének célja pedig, hogy hosszabb távon szolgálja őket, felszámolva az energiaszegénységet előidéző okokat.
A tanulmány EZEN A LINKEN olvasható.