A listavezető eredetileg Facebook-posztban megjelent írását alább közöljük.
Az Európai Parlament hétfő este döntött: beperli az Európai Bizottságot, mert álláspontjuk szerint a Bizottság jogszerűtlenül, a feltételeknek a magyar kormány általi tényleges teljesítése nélkül nyitott meg 10,2 milliárd eurónyi EU-s forrást Magyarország számára tavaly decemberben.
Hogy ez nem üres fenyegetődzés, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy a forint szabadesésbe kezdett a hír nyomán, és meg sem állt az utoljára 2022 végén tapasztalt 400 forint/eurós árszintig.
11 pontban, amit az Európai Parlament döntéséről és következményeiről tudni érdemes:
1. Jogi nézőpontból a Parlament kezdeményezése elég erős lábakon áll: érvelésük szerint az igazságügyi reformcsomag elfogadása a magyar parlamentben önmagában nem teljesítette a Bizottság korábban megfogalmazott elvárásait, mert ehhez annak gyakorlati végrehajtására is szükség lett volna, ez pedig nyilvánvalóan nem következhetett be a törvénymódosító csomag elfogadásának másnapjára. Ráadásul az új Országos Bírói Tanács megválasztása csak 2024 januárjában történt meg, az, hogy ez a procedúra politikai befolyástól mentesen történik-e meg, és egy valóban független OBT megalakulását eredményezi-e, a döntés pillanatában nem volt tudható, azaz ezügyben a Bizottság úgy fogadta el az OBT függetlenségének teljesülését, hogy ez csak a bizottsági döntés után egy hónappal bizonyosodhatott be.
2. A per kezdeményezése nem állítja le azonnal a tavaly decemberben felszabadított 10,2 milliárd euró kifizetését. A Bizottság számára több lehetőség is adott, azonban legvalószínűbben a folytatni fogják a kifizetéseket az Európai Bíróság döntéséig.
3. Mégis súlyos csapás az Európai Parlament lépése a kormány számára. Egyfelől fokozott óvatosságra inti a Bizottságot a többi, még befagyasztott forrás kifizetésével kapcsolatban, azaz csökken az esély akár az operatív programok még mindig zárolt 55%-ának, akár a Helyreállítási Alap mintegy 2800 milliárd forintjának a gyors felszabadítására.
4. Márpedig mindkét esetben szorít az idő. A Helyreállítási Alap esetében 2026 nyaráig le kell zárulnia a projekteknek, minden nap késedelem, amíg nem teljesül a kifizetések feltételéül szabott 27 „szupermérföldkő”, kitolja a projektek tömeges elindításának időpontját, márpedig 2800 milliárd forintnyi nagyprojekt lebonyolításához már akkor is késő lenne, ha holnap el tudnának indulni a munkák. Ha az év végéig, vagy jövő év elejéig nem születik megállapodás, akkor a 2026 nyaráig hátralevő másfél év alatt lényegében esélytelen ezeknek a beruházásoknak a megvalósítása. Figyelmeztető jel, hogy egy független lengyel vizsgálat szerint a napokban megnyitott lengyel helyreállítási terv projektjeinek közel 80%-a nem fejezhető be a kitűzött határidőig.
5. Az operatív programok keretében még felfüggesztett összegek ennél is hamarabb elveszhetnek. A feltételességi mechanizmus szabályozása szerint két évig van lehetőség a felfüggesztések fenntartására, ha ez időn belül nem teljesülnek a kifizetésekhez szabott feltételek, akkor a befagyasztott pénzek visszakerülnek az EU költségvetésébe. Az operatív programok felfüggesztésére 2022 decemberében került sor. Ha 2024 végéig nem teljesíti a kormány az elvárásokat, a zárolt pénzek végleg elvesznek az ország számára.
6. A 10,2 milliárd eurót ráadásul ezen a peren kívül más veszély is fenyegeti. Bár tavaly decemberben a Bizottság úgy döntött, hogy a horizontális feljogosító feltételek teljesülnek Magyarországon (amely döntést az Európai Parlament most megtámad a bíróságon), ez a lépés nem visszavonhatatlan. Ha a Bizottság úgy véli, hogy változott a helyzet, és ismét sérülnek a pénzügyi szabályozásban (CPR) lefektetett horizontális feljogosító feltételek, akkor újra zárolhatja ezt a pénzt. Márpedig a Bizottság úgy látja, hogy az – egyébként az igazságügyi reformcsomaggal egy napon elfogadott – szuverenitásvédelmi törvény ellentétes az Európai Alapjogi Chartával (és ezért kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben). A Chartának való maradéktalan megfelelés pedig éppen az egyik horizontális feljogosító feltétel. Bizottság bármikor dönthet úgy, hogy emiatt újra zárolja ezeket a pénzeket, főleg, mivel az EP ezügyben is egyre erősebb nyomást gyakorol a Bizottságra.
7. Másfelől még ha nem is állítja le a Bizottság azonnal a kifizetéseket, a per végén erre sor kerülhet, márpedig ez a bizonytalanság addig is távol tarthatja a befektetőket Magyarországtól, vagy csak egyre csillagászatibb támogatásokkal, adókedvezményekkel, a hazai környezetvédelmi vagy munkavédelmi szabályozás fokozódó leépítésével tudja ide csábítani őket. A külföldi tőkebefektetések fenntartása egyre többe kerül majd az egyre ingatagabb lábakon álló költségvetésnek.
8. A kormány persze a lojális sajtóban elbábozhatja, hogy az Európai Parlament kezdeményezése komolytalan politikai kalandorkodás, a valóság azonban az, hogy nagyon is kézzel fogható, és rövid távon is veszélyes hatásai lehetnek – hazánk mintegy 28 milliárd eurónyi devizaadóssága például egyetlen nap alatt, az euróárfolyam 393 forintról 400 forintra növekedése miatt mintegy 200 milliárd forinttal nőtt.
9. Ennél súlyosabb következmény lehet, ha a Bizottság az Európai Parlament lépése nyomán behúzza a kéziféket a további pénzek felszabadítása kapcsán, és hónapokig, akár évekig nem születik Magyarország számára kedvező döntés ezekben a kérdésekben. Ez súlyos finanszírozási nehézségeket okoz a költségvetésnek, és egy éven belül sok ezer milliárd forintnyi, az országnak járó EU-forrás végleges elvesztését eredményezheti. Nemcsak az elmaradó fejlesztések hiányoznának nagyon komolyan a magyar gazdaságnak és társadalomnak, de a források elvesztésének beárazása a piac részéről valóságos pénzügyi armageddont jelentene. Tartósan 420-430 forint körüli eurót, a beruházások elmaradása miatti gazdasági stagnálást vagy akár visszaesést, a kieső adóbevételek miatti súlyos költségvetési megszorításokat.
10. Mindennek elkerülése az Unió elleni politikai motivációjú gerillaháború befejezése, a kifizetések feltételeinek teljesítése nélkül nem fog menni. Ha Orbán Viktor ezt nem látja be, akkor az ország egésze igen drágán fogja megfizetni a miniszterelnök politikai manővereinek árát. Kérdés, meddig hajlandó az állampolgárok közössége Orbán kalandorpolitikájának költségeit a zsebéből finanszírozni.
11. Az Európai Parlament hétfői döntése egyben jelzi azt a határt is, ameddig a Tanács vagy a Bizottság zsarolására, piszkos kis politikai alkukra a magyar miniszterelnöknek mozgástere van. Ha Varga Judit annak idején büszkélkedett is vele, hogy nem tudja, mi az a jogállamiság, a kormány most testközelből megtapasztalhatja: az, amikor a végrehajtó politikai hatalom is alá van vetve a jog uralmának, a hatalmi ágak szétválasztása révén pedig ezek ellenőrzik is egymást, és a törvények betartására tudják kényszeríteni a másikat.